Warhammer Fantasy-wiki
Advertisement

Törp rúnakovács, akit Kurgan Ironbeard főkirály Sigmar elé küld, hogy segítsen az ork-goblin sereg legyőzésében. A szövetség megköttetik, Sigmar serege pedig megindul kelet felé, Zhufbar ostromlott erődjéhez. A települést sikerül felmenteni, Alaric pedig felgerjeszti az ősi kohókat és feltölti a Black Watert, a hatalmas tavat, aminek vize erővel látja el rúnakovácsok műhelyeit.

Azon év (-1 I.C.) későbbi részében Sigmar és Kurgan kombinált serege találkozik és legyőz egy hatalmas ork és goblin sereget. A zöldbőrűek a Worlds Edge Mountains felől próbáltak átkelni a Black Fire Passnál. Az idők során több csata is dúl a stratégiai fontosságú hágónál, de ez az első, a legnagyobb és a legnehezebben kivívott mind közül. Több órányi harc után Sigmar Heldenhammer megfutamítja a zöldbőrűeket, ezzel évekre biztonságba helyezve a törp birodalmat. Az ezt követő tavaszon Sigmart a Grey Mountains és a Middle Mountains közti területek császárává koronázzák. Kurgan király az Alaric által készített koronával ajándékozza meg, amit Ulric főpapja helyez a leendő császár fejére. Sigmar és Kurgan örök barátságot fogad egymásnak, Alaric pedig elindul 12 mágikus kardot kovácsolni, amit Zhufbar felszabadításáért cserébe ajándékoz az új császárnak. Ez a 12 penge, a Runefangok, csupán Sigmar után lesznek kész.[1]

A Runefangok

A főkirály megbízta a nagy rúnakovácsot, hogy készítsen 12 rúnakardot Sigmar seregének 12 törzsfőnökének, akik parancsnokok voltak a harcban. Mindegyik penge tömör, mágikus fém Gromril rögből lesz készítve a teljes hold fényében, miközben Snarkul the Red sárkány tüzes leheletet fúj rájuk. Aztán démon vérben hűti le a kardokat. Hihetetlen türelemmel és képességgel, a rúnákat sikerül bevésni, ezek titkos törp jelek, amiknek alakja és vésete mágiát ejt csapdába, így a fegyvert mágikus erővel ruházva fel.

Sok hosszú évbe telik a 12 kardot így elkészíteni Alaric műhelyében, hosszú évek ezek még egy törpnek is és ahogy bebizonyul, főleg egy embernek. Mire Alaric elkészül az utolsó karddal is, Sigmar már rég eltűnt a világról, az eredeti törzsfőnökök pedig már rég meghaltak. Emiatt a kardokat az akkori császárnak adja, aki ezt a 12 választógrófnak nyújtja át.[2]

Források

  1. The Empire (4th Edition) - 4-5. oldal
  2. The Empire (4th Edition) - 17. oldal
Advertisement