Warhammer Fantasy-wiki
Advertisement

Karl Franz vezeti a birodalmi erőket.

A Birodalom az Öregvilág egyik legnagyobb, leggazdagabb és legfejlettebb birodalma, aminek fő lakossága az emberekből tevődik össze. Stratégiailag jól védhető, természetes védvonalon belül fekszik, a jelentős területeket provinciákra szabdalva uralja egy-egy választófejedelem, akik maguk közül választva szavazzák meg az új császárt. A legfőbb istenség Sigmar, aki egyben a Birodalom alapítója, mellette vannak egyéb istenek is, akiknek szintén vannak templomai és papsága.

Földrajz

A Birodalom a legnagyobb és legerősebb hatalom az Öregvilágban. Határai nyugaton Bretonnia földjéig, keleten pedig Kislevig ér, északon a Sea of Claws választja el a Birodalmat Norscatól. Eme hatalmas térség kiterjedt erdőket, égbe nyúló hegyeket és több mérföldnyi vadont ölel fel városokkal, farmokkal és bőséges folyókkal.

Hegységek

Empire térkép 4ed p2.png

A Birodalmat részben három magashegység övezi: a Grey Mountains nyugaton, a Black Mountains délen és a Worlds Edge Mountains keleten. Ez a három hegység délen találkozik, a Vault nevű helyen. A hegységek természetes védelemként övezik a Birodalmat, amik távol tartják a támadókat, ugyanakkor sok veszélyes ellenfélnek adnak otthont a felszínükön és belsejükben. Csupán néhány hágó marad nyitva egész évben, ugyanakkor a nyári hónapok során rengeteg átkelő használható szabadon. Mivel a tartós hágók fontosak a Birodalom számára, ezért nem meglepő módon erődökkel védik ezeket a stratégia pontokat.

  • Grey Mountains: A Bretonnia és Birodalom közti hegység nyugaton, amit emiatt mindkét nemzet erődökkel erősít meg. A hegyek között pedig törp települések találhatóak. A hágók kicsik és veszélyesek, a kereskedők és szamaraik számára elég szélesek, de lovak és szekerek számára járhatatlan. A legnagyobb hágója, Axe Bite Pass, aminek Birodalom felőli oldalát Helmgart erődje védi. A Grey Mountains északi részei felföldnek adja át a helyét, amit Gisereux Gap néven ismernek és a két birodalom közti legfontosabb útvonal.
  • World Edge Mountains: extrém magasságú hegység és szinte áthatolhatatlan a Birodalom felé. A távoli északon, Kislev földjén található Peak Pass hágója, illetve a távoli délen Black Fire Pass, ahol a Worlds Edge és a Black Mountains kettéválik. Ezt a két átjárót leszámítva nem lehet a hegységen átjutni, legalábbis a felszínen. Egykor a törpök számos alagutat alakítottak ki, amikkel átlehet haladni a föld alatt a hegységen, de ezek mára veszélyeske: egyrészt skavenek, goblinok és egyéb lények lakták be, másrészt a törpök már nem tudják ellenőrizni a helyet.
  • Black Mountains: a Határhercegségeket és a Birodalmat elválasztó hegység, ami a legkevésbé vendégszerető birodalmi határ földrajzi értelemben. Az egyetlen megbízható hágó a Black Fire Pass, a nagy sziklahasadék a Worlds Edge és Black Mountains között, ami kész sziklafalként magasodik az átkelő széleinél. A hágó a közepénél kiszélesedik, felfedve egy kiterjedt felföldi völgyet, ami nem egy ikonikus csatának ad otthont. Stratégiai jelentősége jelentős, a törpök és a Birodalom is több erődöt emel, hiszen Black Fire Pass egy természetes szűkület. Ennek ellenére a hegységet rengeteg éjgoblin, troll, skaven és egyéb, bár létszámban kisebb kreatúra lakja, vagy fúrtak maguk is alagutat a mélyben.
  • Middle Mountains: A Birodalom egyik jelentősebb hegysége, ami északra található, azon túl pedig Ostland, a legészakibb provincia. A masszív hegyvonulatot sűrű erdő övezi, amit az emberek messze elkerülnek, leszámítva a banditákat és egyéb kitaszítottakat. Semmiféle törp épület nem található itt, viszont Káosz hadi csapatok, bestiaemberek, orkok és goblinok annál inkább a sziklás felföldön. Időről-időre a Birodalmi erők megpróbálják megtizedelni a legrosszabb ellenségeket, de a térség megmarad vadnak és veszélyesnek. Az északi Forest of Shadows sűrű és sötét, amit még erdei goblinok is laknak a veszélyes farkasfalkákkal. Ez a Birodalom azon része, amit igazán sose törtek be.

Folyók

A Birodalom vízrajza (4. kiadás).

Mivel a Birodalmat felföldek övezik, ezért a térség egy hatalmas medenceként funkcionál, ami levezeti a számos hegység folyóvizét. A hegységek vízesései gyorsan vad folyókká válnak, de mire elérik az alföldeket, addigra mély és tekintélyes vízi utakká válnak (az Öregvilág legjobbjaivá). A mély és széles folyók a Birodalom arculatává válnak, ugyanis sokkal gyorsabb és praktikusabb hajóval közlekedni, mint a kezdetleges utakon lóháton. A főbb folyók keletről nyugatra folynak, gyakran egymásban egyesülve még nagyobb folyókat létrehozva. Ezek mellett több ezer folyó létezik, amiket nehéz a teljesség igénye nélkül térképeken ábrázolni.

A Birodalomban a lakók a folyó nevei alapján gyakran nevezik el saját térségüket, például Talabecland a Talabec, a Reikland a Reik folyóról. Ezek lehetnek kiemelt fontosságú helyek, vagy csupán a lakók által használt megkülönböztetés, például Solland, ami egykor önálló volt, de mára Wissenland része.

  • Sol: a legdélibb Birodalmi folyó, ami a Vaults felől indul, vize hírhedten hideg, bár a térségben élő emberek hozzászoktak a hegyvidéki terephez és az ezzel járó extrém klímához.
  • Upper Reik: Black Fire Passtól délre ered, ahol több hegy folyóvize egyesül egyben, a víz gyors folyású és kristálytiszta. Nulntól délre egyesül a Sollal, majd észak felé haladva az Aver kék vizébe folyik, ami így Nulnál kiadja a híres Reik folyót.
  • Aver: A Black Fire Passtól északra lévő Karak Varn nyugati bércein kezdődik, ami több lezúduló hegyi folyó egyesüléséből jön létre. Az Aver több vízesésen keresztül halad, erősen kék vizét két mederbe osztva (Aver Reach északon és Blue Reach délen), ami majd csak a Mootnál egyesül ismét. A folyó nyugat felé folytatódik, túllépve Averheimet, majd Nulnál a Reikbe ömlik.
  • Stir: kezdetét Karak Kadrinig lehet visszakövetni, a nyugati lejtőknél. A Stir gyorsan nagyobb folyóvá válik egy mély erdei völgyben. A Stir majdnem egész hosszában keresztülhalad a Great Foresten, ahol számos forrás és patak ömlik belé. Nagy szélessége és kevés átkelőhelye miatt természetes védvonalat alkot Stirland (dél) és Talabecland (észak) között.
  • Talabec: kiindulópontja a Worlds Edge Mountainsban található Karak Kadrin és Karak Ungor közt lévő sebes folyamnál van. Két főbb elágazása nyugatra folyik (Upper Talabec és Lower Talabec), amik végül egy sötét fenyőerdőben egyesülnek. Délre haladva az Urskoy ömlik bele, így a Talabec széles lesz és lehetetlen rajta átkelni. A folyó egyre csak tágul nyugat felé tartva Talabheim felé, ahol egy kompátkelő üzemel. Ha a forrását és a végét (Marienburg, ahol már a Reik része) nézzük, ez a legnagyobb és legjelentősebb folyó az Öregvilágban.
  • Reik: Az Öregvilág leghosszabb folyója, ha magába nézzük, ami az Upper Reiknél kezdődik és Marienburgnál ömlik a tengerbe. Bár ami azt illeti a Talabec/Lower Reik vízi útvonal hosszát tekintve jóval nagyobb. Ennek ellenére a Reik kétség kívül a Birodalom legfontosabb folyója, illetve az azt övező területnek, Reiklandnak. Vízi közlekedése zsúfolt, a Marienburg és Nuln közötti 500 mérföldön több hajó szállít árut, mint a Birodalom bármely más folyóin együttvéve. Nem meglepően a Reik a Birodalom első számú kereskedelmi útja.

Erdők

A Birodalom zömét sötét, kusza lombhullató erdők takarják. Északon ezek fenyőerdőbe mennek át, majd végül Kislevnél füves pusztasággá válnak. Az erdők vad és veszélyes helyek, még ha városok és számtalan falu is található bennük. Az erdők elrejtik a Birodalom ellenségeit: erdei goblinokat, Káosz hadi csapatokat és pusztító orkokat. Minél mélyebb egy erdő, annál veszélyesebb, aminek közepébe kevés ember megy el.

  • Forest of Shadows: A Middle Mountainstól északra lévő erdősség szinte lefedi egész Ostlandot. Egy sötét és kusza fenyőerdő, ami hemzseg a fosztogatóktól, banditáktól és Káosz hadi csapatoktól. Az út Middenheim és a kislevi város, Erengrad között eme vészjósló erdőn át vezet.
  • Reikwald Forest: Altdorftól délre található erdő a Reik folyó és a Grey Mountains között. A Birodalmi kitaszítottak kedvelt helye, ahol a törvény elől menekülök bandita csapatokat alkotnak. A Bretonnia és Birodalom közti fő út eme erdőn keresztül vezet Axe Bite Pass-ig.
  • Drakwald Forest: a Middenheim körül található ritkás erdő. Főként nyírfák nőnek itt a világos, homokos talajban. A terület nem valami termékeny, ezért nem is tisztították meg művelés céljából. Egyes helyeken a fák vastagabbá válnak és fenyők is megtalálhatóak a hegyvidéki terepeken. A Marienburg és Middenheim közti út itt vezet át.
  • Great Forest: ősi, kiterjedt és sokarcú erdő, ami sok fenséges öreg tölgyet és deres fűzfát rejt. A Middle Mountains északi tájától egészen a déli Nulnig terjed, keleten Kislevig, nyugaton pedig Altdorfig ér. A többi erdővel egyetemben egy egybefüggő erdőséget alkot, ami befedi a Birodalom közepét.

Városok és települések provinciák szerint

Provinciális térkép (4. kiadás).

A városok és kisvárosok többféle stílusban és nyersanyagból épültek Birodalom szerte. A nyugati városok általában a leggazdagabbak és legrégebbiek, elég elterjedt kőépületekkel. Keleten inkább a fát használják, míg Ostland és Ostermark területén farönkökből építkeznek. A Birodalom legnagyobb és legfontosabb városai Altdorf, Nuln, Talabheim és Middenheim. Persze vannak más nagyvárosok és megszámlálhatatlan kisebb települések a Birodalomban.

Reikland

Middenland

  • Middenheim: Middenland provinciális fővárosa. Az Ulric kultusz központja, a Fehér Farkas városa és egyben egy hegytetőn lévő erődváros.

Wasteland

  • Marienburg: fontos kikötőváros, ami megfizeti szabadságát, így nem része a Birodalomnak.

Nordland

Hochland

  • Hergig: Hochland provinciális fővárosa.

Ostland

  • Wolfenburg: Ostland tartományi fővárosa.

Talabecland

  • Talagaad: Talabheim kikötő települése a Talabec folyónál.
  • Talabheim: Talabecland tartományi fővárosa. Kráterbe épített erődváros.

Ostermark

  • Bechafen: Ostermark tartományi főváros.

Stirland

  • Wurtbad: Stirland provinciális fővárosa.

Mootland

Sylvania

  • Waldenhof: Sylvania provinciális fővárosa.

Averland

  • Averheim: Averland provinciális fővárosa.

Wissenland

  • Nuln: a Birodalom második legfontosabb városa, híres ágyúiról és egyéb hadigépeiről. Wissenland provinciális fővárosa.
  • Wissenburg: város.
  • Pfeildorf: Solland egykori fővárosa.

Társadalom

Kormányzás

Bár a Birodalomról úgy beszélnek, mintha egy nemzet lenne, de ez korántsem igaz. A Birodalom valójában egy sor független állam, amiket a közös kultúra, nyelv és közös érdek tart össze. Ma, Karl Franz korában kétféle államról beszélhetünk: provinciáról és városállamról. Eredetileg csak provinciák voltak, de idővel a legnagyobb városok túl fontossá váltak és immár önmagukat kormányozzák. A Birodalomnak nincs igazi fővárosa, hanem a császárrá vált választófejedelem provinciájának székhelye lesz kijelölve annak (például Magnus the Pious Nulnba tette székhelyét, Karl Franz meg Altdorfból uralkodik).

A provinciákat az ősi törzsi területek mentén húzták meg, akiket a saját törzsfőnökeik uraltak. Sigmar idején ezek a törzsfőnökök grófokká váltak és határaikat hivatalosan is meghúzták. Eredetileg 12 gróf volt, de ma már csak 10 van. Az évszázadok során a határok változnak, új államok születtek, míg mások összementek. Solland ősi földje a távoli délen, vagy Drakwald északon többé már nem létezik, emiatt grófjaik sincsenek. Solland ma Wissenland része, Drakwald pedig Nordland és Middenland között lett felosztva, utóbbi a Drakwald Forest képében őrzi egykori nevét.

A grófok örökletes uralkodók, akiknek családja hosszú és híres történelemmel bír. Több császárt is adtak már a Birodalom számára. Az évszázadok során a gróf titulus családról családra száll, ahogy a régi dinasztiák elhalnak, beházasodnak máshova, vagy csaták formájában szűnnek meg létezni. Több esetben a cím a legközelebbi hozzátartozóra száll, más esetben egy teljesen új dinasztia kapja meg békésen, vagy harcok árán.

A nemesek közti belső házasságok miatt minden gróf minimum távoli rokon szinten kapcsolatban van egymással, de többen unokatestvérek, vagy fél unokatestvérek. Mikor az uralkodó császár meghal, a grófok közül kerül ki az új, mindezt választás útján. Gyakorlatban elég bevett szokás, hogy a császár fia és örököse legyen az új császár, hiszen a birodalmi család minden erejét és befolyását felhasználja, hogy kiszemeltjüknek kikövezzék az utat a hatalomba. Azonban nem mindig van megfelelő jelölt a birodalmi házból, vagy pedig egy másik, erősebb gróf van preferálva. A jelenlegi császár Karl Franz, Altdorf hercege és Reikland grófja.

Több gróf bírja a városokkal kapcsolatos titulust, mint pl. Altdorf hercege. Ezek a címek évszázadokra nyúlnak vissza, mikor ezek még nem voltak városállamok. A címek nem mindig hordoznak politikai erőt, nagyon gyakran a személy még nem is lakik az adott városban/térségben. Bár ez érthető, hiszen egy gróf kettő, vagy akár több ilyen címmel is bír, egy érdekes példa erre Nordland grófja, aki Marienburg hercege is, holott a város elszakadt a Birodalomtól és a burgomeisterek halállal fenyegették meg a hercegeket, ha visszatérnek. Szerencsére Nordland grófja Salzenmund hercege is, ahol egy impozáns és kényelmes erődjük van.

A grófok jogosultak császárt választani a saját soraikból. Emiatt a grófok egyben választófejedelmek is, ezért is titulusok helyesen mondva a választófejedelem. Minden gróf választó, de akadnak egyéb választófejedelmek is. Ezek szavazhatnak császárra, de ők maguk nem lehetnek azok. Amikor az első megválasztott császár trónra került, akkor még csak egyszerű választófejedelmek voltak, de idővel erős személyek elnyerik a jogot, hogy ők is szavazhassanak.

Karl Franz idejére 5 ilyen választó van: hárman a Sigmar kultuszt képviselik, egy Ulricot és egy fő Mootland Vénje, aki a félszerzeteket képviseli. A Sigmar képviselők elég befolyásosak, mivel ugyanarra a jelöltre szavaznak, így hatalmas szavuk van a választásnál. Történelmileg a Sigmar képviselők zömében mindig is Reikland grófjára szavazta, Ulric küldötte pedig szinte kizárólag csak Middenheim grófjára.

A megválasztott császár korlátlan hatalommal bír. Mindenki az ő szolgája, legyen az egyszerű paraszt, vagy nemes gróf. Persze akadnak idők, mikor nincs uralkodó, vagy éppenséggel több is egy időben. A szokásjog szerint a megszavazást követően a főteogónus koronázza meg a császárt, aki ettől kezdve betöltheti jogkörét.[1]

Vallás

Már Sigmar kora előtt is több istent tiszteltek, mint Taalt, Morrt és Ulricot. Az isteni panteonba majd maga Sigmar is bekerül, akinek tiszteletére templomokat és kegyhelyeket emeltek, illetve egy kultusz szerveződik személye köré. Ennek első főpapja, a Grand Theogonist, Johann Helsturm lesz 73 I.C.-ben. Idővel a Sigmar kultusz lesz az egyik legnagyobb vallási csoportosulás a Birodalomban, a főpapjuk pedig a leendő császárokat koronázza, mint ahogy Ulric egy főpapja Sigmart koronázta.

A Káosz kultuszai szigorúan üldözve vannak, így azok csak titokban üzemelnek.

Istenek

Nyelv és írás

Hadsereg

Empire2.png

A Birodalom serege nagy és sokszínű, a birodalmon belülről és kívülről toborozva katonákat. Seregnek nevezni ezt félrevezető, ugyanis több hadseregről van szó, amik a várőséggel együtt szét vannak szórva a birodalomban.

Minden provincia és városállam külön sereggel bír, amiket toboroznak, kiképeznek és fenntartanak. Eme tartományi katonák (state trooper) alkotják a Birodalmi sereg gerincét. Mikor hódítók lépnek a birodalom területére, több mint valószínű, hogy elsőnek eme tartományi katonákkal találkoznak. A minőség nagyban változik egységről egységre, bár mind bátrak, hogy fegyvert fogtak a Birodalom védelmére, de vannak jobban és kevésbé ellátott ezredek. A Birodalom legjobb katonái a Reiksguard, a császár őrségének lovagjai és gyalogai, akik a hadsereg magját alkotják. Ezek hivatásos katonák, akiket a császár pénzén szerelnek fel és Altdorf barakkjaiban szállásolnak el. Nem egy választó gróf sarja, vagy nagy nemesi ház fia szolgál itt, akik a Birodalom különböző pontjairól jöttek. Mindig a császár meleltt vannak és létszámuk kicsi, de erejük hatalmas.[2]

A Birodalom állami regimentekbe (state regiments) rendezi erőit és mivel a provinciák finanszírozzák felállításukat, kiképzésüket és ellátásukat, így az adott tartományi egységet az ott lévő választófejedelem irányítja, városállam esetén pedig a város polgármestere. Akárhonnan is jöjjenek a katonák, ők mind az állami ezredek alá tartoznak.

Az állami regimentek városőrként, tűzoltóként és rendfenntartóként is funkcionálnak, illetve ők adják ki a hadsereget, ami az ellenséges inváziót hivatott visszaverni. Az állami regimentek mindig gyalogos egységek, amiket különböző fegyverekkel, páncélokkal látnak el. Talán a leggyakoribb fegyver az alabárd, amit két kézben hordanak. Más favorizált fegyver a lőfegyver, kard és az északi provinciákban leginkább a lándzsa és íj. A számszeríj nem népszerű a birodalom népei körében, de mindig akadnak külföldiek, akik ezt használják és vállalják a szolgálatot, így az állami regimentekben eme fegyver is szerepel.[3]

A Birodalom egyenruhái.

Nincs egységesített egyenruha, de a különböző regimentek a származásuk helyei szerinti színeket szokták viselni. Az egy provinciából érkező regimentek ráadásul különböző módon viselik a színeket, mondhatni nincs két regiment, ami ugyanúgy öltözködik. Szokás tollakat hordani a fejfedőkön, hogy könnyebb legyen az egységek beazonosítása. Az egyenruha bír eltérő színekkel, de a származásuk színe ekkor is túlsúlyban marad. Például a nulni regimentek színe a fekete, de a különböző egységek eltérő színű kalapot, tollakat, nadrágot, stb. hordanak. Ez alól persze vannak kivételek, mint a stirlandi Scarlet Guard, az ostermarki Death’s Head (fekete és vörös) és a Carroburg Greatswords (sötétvörös), amik elütnek a provinciájuk színeitől.[4]

  • Altdorf: a Birodalom fővárosa és a legvagyonosabb városállam. Az állami regimentjei jól felszereltek és ruhájukon is meglátszik a gazdagság. Színük a vörös és kék keveréke.
  • Hochland: színei vörös és zöld.
  • Middenland: kék szín. A szalagok és hasítások ellentétes színű világos anyagból vannak, hogy segítsenek a regimentek megkülönböztetésben.
  • Wissenland: Wissenland a Reik és Sol felsőbb régióiban van és tartalmazza Solland egykori területeit. Színük a szürke és fehér.
  • Carroburg Greatswords: nem minden regiment öltözik a provinciája/városállama színeibe. Egy ilyen ezred a Carroburg Greatswords, ami sötétvörös ruhát hord. Az ezred a történelmét egészen az 1865-ös Carroburgi ostromig-vezeti vissza, mikor  egy vitéz és abszolút sikeres védelmet fejtettek ki a falakon, szemben Middenland grófjának óriási seregével. A védők olyan keményen küzdöttek, hogy teljesen megfeledkeztek sebeikről, így az ostrom végére fehér reiklandi ruhájukat a vér vörösre festette. Attól a naptól kezdve a Carroburgi Hosszúkardosok sötétvörös ruhát hordanak
  • Talabheim: a provincia színei vörös és fehér.
  • Nuln: Nuln híres a tüzériskolájáról, ahol a kohómesterek ágyúkat készítenek és ahol a legjobb tüzéreket képzik. Mivel az ágyúk hírhedten mocskosak, a tüzérek gyakran lesznek koszosak, kormosak, ezért értelemszerűen az egyenruha is fekete. Sok tüzér hord bőrzekét, hogy védje őket az ágyú visszacsapásától. Más nulni regimentek is hordanak feketét, ellentétes színű tollforgóval és szalaggal, hogy megkülönböztessék őket.
  • Stirland: Stirland a Reik partjától a Worlds Edge Mountainsig terjed, magába foglalva erdőket és hegyeket. Nem egy gazdag hely, emiatt a katonák is egyszerűbb fegyvereket használnak, mint íjakat, és a ruhájuk is parasztosabb. A provinciális szín zöld és sárga.
  • Middenheim: Middenheim városállama erőben és befolyásban második a Birodalomban, az első Altdorf. Ez a Fehér Farkas városa és Ulric isten imádatának központja. A middenheimi katonák pajzsain gyakran látni a farkast valahogy ábrázolva. A város színe kék és fehér, de szokás vörös színekkel kiegészíteni.
  • Ostermark: nagy és főleg vidéki provincia a Birodalom keleti határán. Színei talán a leglátványosabbak a Birodalomban: sárga és lila, vagy néha lila és fehér. A lila árnyalatai nagyban változóak, mert a lila festéket hírhedten nehéz beszerezni.
  • Nordland: Nordland a kék és sárga színt használja. Mint más regimenteknél is, itt is különböző szalagok és tollforgók szolgálnak megkülönböztetésre.
  • Ostland: Ostland a Middle Mountains túlvégén van, jó részét pedig a Forest of Shadows fedi. A katonák feketét és fehéret hordanak, amit bő csíkokban, gyémánt alakban vagy sakkmintásan hordanak. Gyakori motívum a bikafej, ami Ostland jelvénye.
  • Averland: fekete és sárga. Az így öltözött katonák őrzik Black Fire Pass bejáratát, az egyik kevéske átjáró egyikét a hegységen és amit az ork fosztogatók szoktak használni.
  • Reikland: Karl Franz császár és Reikland hercege, ezért serege jól elvan látva és ruházva, ahogy az elvárható. Reikland színe fehér, néha kis szürkével vagy őz barnával.
  • Talabecland:  nagy provincia, ami erősen erdős és ritkán lakott. A szín vörös és sárga.[5]

Gyalogság

Alabárdos.

A Birodalmi hadsereg bővelkedik jó gyalogságban, híres a nehéz páncélos lovagjairól, a nulni tüzériskola, pedig az egész világ legjobbja, így jó hadigépek és képzett kezelők állnak a sereg rendelkezésére. Persze az ellenség bírhat olyan regimentekkel, amik képesek megverni Karl Franz császár hű erőit, de azok csak regimentek, nem hadseregek! A háborúban pedig megbízható és nagyszámú erők kellenek, amiket irányítani lehet, nem pedig kicsinyes, civódó orkok, vagy kevély és léha nemes elfek.

Csatában a Birodalmi sereg három fő elemből tevődik össze: gyalogságból, lovasságból és hadigépekből. Minden provincia gyalogságot szolgáltat a Birodalom védelmére, amit állami katonáknak neveznek. Ezek a katonák aztán alabárdos, lándzsás, számszeríjász, kardos, hosszúkardos, puskás és íjász regimentekbe tömörülnek és anyatartományuk csillogó színeit hordják.

Az állami katonák képesek úgy harcolni, mint bármely nemzet átlagos ezrede, de akár különleges módon is tudnak harcba menni. A különítmény rendszert fortélyos Birodalmi stratégák találták ki, hogy különbözően felszerelt regimentek támogassák egymást.[6]

Egy regiment 1-2 különítményt tartalmaz (vagy akár egyet se). Ezek félig önálló egységek, amik ezredenként mással vannak felszerelve. Például a kardos ezred különítménye puskásokból áll, vagy fordítva. Ezek a különítmények maximum az eredeti regiment harcosainak fele lehet. Vagyis 1000 kardos katona mellett maximum 500 puskás lehet. Ha két különítmény van, akkor 500-500 puskás és 1000 kardos. A különítményben nem lehet zászlóhordó, vagy muzsikus. Eme különítmények elszakadhatnak az anyaregimenttől, de annak közelében maradnak, mint félig önálló kis támogató egységek.[7]

Harcban általában a sereg centrumát lándzsások, vagy alabárdosok alkotják, akik készek megütközni azon ellenségekkel, akik a rohamuk hatótávjába kerülnek. Különítményük általában lőfegyveres katonák, mint a puskások, íjászok és számszeríjászok. Ezek a kisebb egységek megszórhatják a támadó ellenséget, így a rohamozó centrum regimentnek könnyebb dolga van. Továbbá feladatuk a szárnyak védelme a centrum regimentnél és az ellenség zavarása, ha már harcérintkezésbe léptek.

Lovasság

Vonuló hadsereg.

A Birodalom lovassága két eltérő típusba csoportosítható: a jól felszerelt lovagrendekre, és a Kislevből érkezett könnyű páncélos íjászokra és szárnyas lovasokra.

Négy fő lovagrend van, amik gyakran formálják a Birodalom fő támadóerejét. Nehéz páncélban és kopjával a kézben szinte meg se érzik az ellenség támadásait és nem egy ellenséges tábornok szívébe plántálnak félelmet. Hőstetteik megszámlálhatatatlanok, de elegendő annyit mondani, hogy egy hőssel  az élükön nem sok minden van, ami eléjük állhat.

Kislev jó ideje a Birodalom megbízható szövetségese. Mindkét nemzet határozottan ellenáll az ork, skaven vagy káosz invázióknak, ezért nem meglepő, hogy teljes regimentek szolgálnak a másik birodalom seregében, mint szövetségesek. A Kislev fagyos sztyeppéiről jövő vad lovasok éppen ezért megszokott látványt nyújtanak a Birodalom seregében, a maguk módján olyan fontosak, mint a lovagrendek.[8]

Hadigépek

Végül vannak a kiterjedt Birodalmi hadigépek. A császár személyes patronálásával, Altdorf Birodalmi Mérnök Iskolája képes pár kiemelkedő szerkezetet előállítani. Ilyen szokatlan és halálos hadgépek  a hadivagonok, vagy a gőztankok (nem is beszélve a kézben hordozható lőfegyverekről). Ezek mellett megtalálhatóak a konvencionálisabb fegyverek is.

A nagyágyúk formálják a seregek tüzérségének gerincét, Nuln városállamából pedig a világ legjobb ágyúi jönnek elő. Megbízhatóak (többnyire) és nagy lő távval eme halálos masinák komplett regimenteket pusztíthatnak el pár sortűzzel, vagy egyetlen lövéssel egy nagy szörnyet is megölhetnek.[9] Ismertebb gépek még a Helblaster, félszerzet forró fazék és mozsárágyú.

Haditengerészet

A Birodalmi Haditengerészet Reiksportban állomásozik.[10]

Varázslók

Egy jó tábornok tesz róla, hogy a seregében legyen legalább egy csatamágus, aki az ellenség varázserejével foglalkozhat. A csatamágusokat jó, ha lóval látják el, hogy oda galoppozzanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Képzésük Altdorfban, a 8 Mágia kollégiumában zajlik.[11]

Más népek

Sok törp él a Birodalomban már Sigmar korától kezdve, főleg a Reikland területén. A törpöket nem toborozzák be az állami regimentekbe, de mindegyik közösségük kész elküldeni a férfiakat a császár szolgálatára. A szükség órájában minden törp egyben harcos is. A törpök néha a provincia, vagy városállam színeit, de lehet, hogy a saját színeiket hordják. Mivel ezeket a Birodalom divatja ihlette, ezért ezek színesek és világosak, ami nem jellemző a Worlds Edge Mountainsban élő törpökre.[12]

Tileaból főleg számszeríjászokat fogadnak fel. Bár a Birodalomban ismerik a számszeríjat, de nem szeretik azt alkalmazni. Viszont mivel sok tileai katona található meg a regimentekben, így eme fegyver is megtalálható a Birodalom haderejében.[13]

Összegzés

A Birodalom hadereje sokszínűségéről ismert.

A csapatok és felszerelések sokszínűsége lehetővé teszi a Birodalmi tábornokok számára, hogy könnyen alkalmazkodjanak bármilyen csatatervhez a sok közül. Például ha kell, egy üteg nagyágyú a magaslat tetején lőheti az ellenséget, miközben a tüzéreket számszeríjászok és alabárdosok védenek, miközben az alakzat mögül ebből lovag regiment törhet ki.

Másfelől az állami katonákkal történő szilárd előrenyomulás az egész csatatéren a terület feladására kényszerítheti az ellenséget. Bármely ellenfél, ami túl keménynek bizonyul, azt a hadigépek tüntethetik el, vagy egy jól időzített roham.

Más stratégiák alapulhatnak a három elem egyikét kihangsúlyozva: képzett tüzérek lovasság nélkül, miközben a gyalogság a tüzérséget védi például. De lehet a lovagokat magukban felhasználni, egy egész seregnyi eme gyors, jól manőverezhető és halálos katonákból bármivel feltudja venni a kesztyűt, amit az Öregvilág eléjük dobhat

Karl Franz császár serege bírja az erőt és flexibilitást ahhoz, hogy bármely ellenség felett diadalmaskodjanak. Csodás színeik pedig impozáns látványt nyújtanak a csatatéren.[14]

Történelem

Ősi történelem

Az első rögzített források azon területekről, amik később a Birodalom néven válik ismerté nem emberektől, hanem törpöktől származik 2500 évvel a jelenlegi császár, Karl Franz előttről. Az elfek és törpök közti nagy háborút és birodalmaik bukását követően az ősi világra hatalmas káosz borul, így elég kevés forrás maradt eme időszakból. Sok évnyi háború után a nemes elf part menti birodalmak és a törpök keleti birodalma szétesik. A tündék maguk mögött hagyják tornyaikat és városaikat, illetve kis számban saját fajtársaikat, akik nem akarnak, vagy nem tudják elhagyni lakhelyüket. Eme hátramaradottakat az Öreg Világ már csak erdei elf néven ismeri.

A törp birodalom a Worlds Edge Mountains körül ugyan megmarad, de számos erős és idős törp esett el a harcokban, súlyosan meggyengítve a törp uralmat a térségben. Mikor a hegységek tűzben törnek ki és a földeket földrengések rázzák meg, a birodalom végre megtörik és lakói szétszóródnak. Azon törp településeket, amik túlélték a láva és földrengés okozta katasztrófát, azokat másféle ellenség emészti el: skavenek, goblinok és orkok. Csupán kevés település marad meg, mint Karaz a Karak, a törp főváros, ami egyben a legnagyobb földalatti város is.

A tündék és törpök bukásával új fajok kezdenek erő és létszám tekintetében megnőni. Orkok és goblinok rajzanak ki a Worlds Edge Mountains felől olyan átjárókon, amit egykor a törpök őriztek. Ezzel egy időben az északi erdőségekből az emberi törzsek megkezdik vonulásukat nyugatra. A törp feljegyzések szerint ezek a primitív emberek rongyosak és faragatlanok, akik durva kunyhókban vagy barlangokban élnek, illetve bronz és kőfegyverekkel harcolnak. Ugyanakkor a feljegyzések elismerik az emberek határozott és bátor viselkedését, akik az üres földek birtoklásáért képesek nekimenni az orkoknak.

Valahol és valahogy az emberek és törpök kapcsolatba lépnek és megkezdik a mindkét félre előnyös kapcsolatok kiépítését. Rengeteg törp nyugatra menekült, néhányan pedig a déli Grey Mountains térségében alapítanak településeket. Talán a törp kereskedők alakították ki a kapcsolatot, akik szőrmét, faszént és érceket vásároltak fel, így gyakran kellett az emberekkel érintkezniük. Akárhogy is, a törpök meglátták a lehetséges szövetségest a vad emberi törzsekben, akik segíthetnének harcolni az orkokkal és végül visszahódítani az elveszett törp erődöket.

Az emberek lelkesen sajátítják el a törpök tanításait, főleg a fémmegmunkálás és kardkovácsolás titkos művészetét. A törzsek ugyan megosztottak, de a törpök képesek szövetségeket kötni, így több ezer jól felszerelt, bátor harcost tudnak harcba küldeni kelet felé. A leghatalmasabb emberi harcos maga Sigmar, az Unberogen törzsfőnök elsőszülött fia, aki -30 I.C.-ben születik. Korának legnagyobb harcosa, aki félelmetes Unberogen törzsével számtalanszor megütközik az orkokkal.

Sigmar földje

Egy híres esetben Sigmar -15 I.C.-ben több törpöt is kiszabadít a fogságból, akik között ott van Kurgan Ironbeard főkirály. A vén uralkodó megjutalmazza Sigmart, neki adva Ghal Marazt, avagy Skull Splittert, a Kurgan ház ősi, mágikus ereklyéjét. A nagy erejű ajándék örömmel lesz elfogadva és később használva számtalan csatában, egyben megadva Sigmar becenevét, a Heldenhammert. Atyja halála után (-8 I.C.) Sigmar lesz a törzsfőnök és azonnal megkezdi az emberi törzsek egyesítését a vezetése alatt. Azon kevés törzset, amik eleve az Unberogen ellenségei voltak, csatákban verik meg, vagy száműzik a Grey Mountainstól délre és északra, néhányan a Middle Mountains erdőségeinél telepszenek csak meg.

Mikor a törpök egy újabb masszív ork és goblin invázió által lesznek fenyegetve, Kurgan főkirály a rúnakovács Őrült Alaricot küldi Sigmar elé, hogy segítsen. A szövetség megköttetik, Sigmar serege pedig megindul kelet felé, Zhufbar ostromlott erődjéhez. A települést sikerül felmenteni, Alaric pedig felgerjeszti az ősi kohókat és feltölti a Black Watert, a hatalmas tavat, aminek vize erővel látja el rúnakovácsok műhelyeit.

Azon év (-1 I.C.) későbbi részében Sigmar és Kurgan kombinált serege találkozik és legyőz egy hatalmas ork és goblin sereget. A zöldbőrűek a Worlds Edge Mountains felől próbáltak átkelni a Black Fire Passnál. Az idők során több csata is dúl a stratégiai fontosságú hágónál, de ez az első, a legnagyobb és a legnehezebben kivívott mind közül. Több órányi harc után Sigmar Heldenhammer megfutamítja a zöldbőrűeket, ezzel évekre biztonságba helyezve a törp birodalmat. Az ezt követő tavaszon Sigmart a Grey Mountains és a Middle Mountains közti területek császárává koronázzák. Kurgan király az Alaric által készített koronával ajándékozza meg, amit Ulric főpapja helyez a leendő császár fejére. Sigmar és Kurgan örök barátságot fogad egymásnak, Alaric pedig elindul 12 mágikus kardot kovácsolni, amit Zhufbar felszabadításáért cserébe ajándékoz az új császárnak. Ez a 12 penge, a Runefangok, csupán Sigmar után lesznek kész. A későbbi Birodalmi naptár majd Sigmar koronázástól számítja az időt, első évnek (1 I.C.) számítva azt (Karl Franz koronázása 2502 I.C.-ben történik).[15]

Sigmar eltűnése

Sigmar 50 éven át uralja a Birodalmat. Eme időszak alatt a hozzávetőleges falvak kivirágzanak, kisebb városokká alakulnak, az emberek pedig szaporodni kezdenek, újabb településeket létrehozva. Persze ellenségek még mindig maradtak, a martalóc goblinok továbbra is átkelnek a Worlds Edge Mountains felől, illetve bőven akadnak vad emberi törzsek a Middle Mountainstól északra lévő erdőkben. Sigmar uralkodásáról keveset tudni, a törp évkönyvek elsősorban a törpök történelmével foglalkoznak és hogy Sigmar milyen szerepet játszott benne. Amit biztosan lehet tudni, hogy Sigmar félreteszi a koronát és kelet felé megy, feltehetően Karaz a Karak felé, hogy találkozzon régi barátjával, Kurgan Ironbeard-del.

Ha el is érte a leghíresebb törp erődöt, arról a feljegyzések nem írnak. Sigmarból az eltűnését követően idővel legenda lesz. Ő lesz a hősies elődje népének, akinek templomokat és kegyhelyeket emelnek emlékezetül, illetve vallási kultusz alakul köréje. Csupán pár generáció múltán a Birodalom alapítója istenként lesz imádva, az új egyházat pedig az első Grand Theogonist, Johann Helsturm vezeti (73 I.C.), aki a a birodalom egyik legerősebb emberévé válik a több ezer követőjével. Sigmar elfoglalta helyét az öreg istenek panteonjában Taal, Ulric és Morr mellett.[16]

A választófejedelmek kora

Sigmar felosztotta földjét a szövetséges törzsfők között, akik számos háborúban segítették őt. A felosztás részben a régi törzsi területek alapján történik, illetve felosztja az elfoglalt területeket, ahol kisebb törzsek élnek, amik egykor az Unberogenekkel ellenséges törzsek követői voltak. Utóbbi esetben a törzsfőnökök hűségük és esküjük alapján válnak a térség vezetőivé, ahogy utódaik is, akik Sigmar nevében uralkodnak. A kezdetleges Birodalom így lazán szervezett szövetséges törzsek közti konföderáció lesz, akiket a közös barátság és a császár felé tanúsított lojalitás köt össze. Az új provinciák kiterjedése többnyire úgy néz ki, mint Karl Franz idején is. A provinciák vezetői magukat pedig elkezdik grófnak nevezni.

Sigmar nem hagyott utódot maga után, eltűnése pedig félelmet vált ki az emberekből, hiszen a trón üresen maradt, a grófok pedig bizonyára polgárháborúba kezdenek. A Birodalom sorsa megkérdőjeleződik, ám nem ütnek ki háborúk és széthúzás se történik, a grófok megegyeznek, hogy soraik közül válasszák ki az új császárt, akit többségi szavazással ültetnek hatalomra. A grófok így válnak választófejedelemmé, illetve az új rendszer, miszerint ők választják meg az új császárt, kiépül. Ez a rendszer kisebb változtatásokkal a mai napig működik, a háborúk, anarchiák vagy az erőskezű császárok se tudják eltüntetni, akik a választófejedelmeket manipulálják, hogy a császár családtagjai kapják meg a címeket. Az évek során a választófejedelmek köre kibővül, az eredeti fejedelmek mellé beválasztják a Sigmar és Ulric kultusz egy-egy képviselőjét. Karl Franz idejére 15 választó van, bár eredetileg 12 volt, akik Alaric 12 Runefangjának egyikét viselték.[17]

Anarchia és háború

A Birodalom korai időszaka alig van megörökítve. Néhány korai császár templomokat és sírokat emel, amik a modern korra részben megmaradnak a tekervényes, de kivehető írásos véseteikkel. A kevéske ép lelet a törp építészet felsőbbrendűsége miatt marad fenn, a törp rúnák pedig mesélnek a császárokról és korszakukról. A krónikások megpróbálják ezeket összeszedni és megírni a Birodalom történelmét, egyesek még a császárok listáját is elkészítik. Ezek az összeállítások mára szintén ősinek számítanak és nem mindig konzisztensek, vagy megbízhatóak. Ebből eredően keveset tudni a Birodalom első 1000 évéről. Ami biztos, hogy a Birodalom megerősödik, de akadnak polgárháborúk, korszakok mikor nincs császár, vagy éppen több császár marakodik a hatalomért, vagy mikor orkok és goblinok dúlják a földet. De egészét tekintve a Birodalom szerencséje kitart és a területe megmarad egységben.

A skaven háborúk

Boris Goldgather idején hatalmas katasztrófa rázza meg a Birodalmat. A legenda szerint Boris uralkodása már maga is egy csapás, az emberek nyögnek a túladóztatás és korrupt hivatalnokok alatt, miközben a hadsereg elhanyagolódik és sok határerődöt kiürítenek. Leverten és félig éhezve, a népesség kénytelen szembenézni az Öreg Világot megrázó legnagyobb katasztrófával: az 1111-es fekete pestissel. Több ezren pusztulnak el 1111-1112 telén, egész falvak néptelenednek el, a városokat elhagyják és a provinciális fővárosokban a lakosság kétharmada meghal. A helyzet még rosszabbá válik, mikor a skavenek előtörnek járataikból és fosztogatásba, pusztításba kezdenek ott, ahol a pestis kifejtette hatását.

A pestis az elkövetkező négy évben lecsillapodik, az egyetlen jó hír a korszakból Boris Goldgather 1115-ös halála a pestis által. Halálhíre segít felemelni az elnyomott emberek morálját. 1124-ben pedig sikerül végre a skaveneket kiűzni a Birodalomból és megkezdődhet az újjáépítés. A Birodalom lakossága valamivel a tizedénél is kisebbre csökkent a pestis előttiének. Rengeteg falu elhagyatottá vált, a Birodalom jó része pedig pusztasággá válik.

A csapás után nyugtalan béké jön el a Birodalomban. Mandred fejedelem, a skavenek legyőzője 1124-ben császárrá lesz koronázva. Mindenki által tisztelt vezetőképessége és karizmatikus személyisége segít a Birodalmat egybetartani a felépülés pillanatában. 1152-ben a skavenek meggyilkolják, a választófejedelmek pedig nem képesek eldönteni ki legyen az új császár. Személyes rivalizálások és ütköző ambíciók képében szétszakadnak. Ottila, Talabecland fejedelemnője háborút indít riválisa, Stirland fejedelme ellen, ezzel elindítva a két provincia közti ellenséges érzületet. Ottila 1360-ban magát kiáltja ki császárnőnek.

A keresztes hadjárat

1450 körül megkezdődik az 1550-ig tartó keresztes hadjárat Araby ellen.

A császárok kora

A korona egyik választófejedelem fejéről a másikra kerül, a Birodalom pedig több, egymással hadakozó állammá züllik. Ugyan az elkövetkező 800 évben van uralkodó, de a Birodalom nem lesz egyesítve a régi értelemben véve. 1360-tól, egészen az 1979-es teljes Birodalmi rendszer bukásáig két császár is van: a megválasztott császár és Talabecland választófejedelme. Utóbbiak Ottila óta mindig jogot formálnak a császári címre. Különböző időpontokban nem egy provincia pártol Talabecland felé, ha valahogy nem elégedettek a választott császárral. Talabecland fővárosa, Talabheim Udvara, a Stirland fejedelme elől menekültek természetes menedékhelyévé avanzsál. 1547-től kezdve Middenland választófejedelme magát is kikiáltja császárnak, így a Birodalomnak egy időben három uralkodója is van, akik próbálnak minél több provinciát a szövetségesükké tenni.

1707-ben Gorbad Ironclaw ork hadfőnök Black Fire Pass-on keresztül megtámadja a Birodalmat. Nulnt kifosztja és a Mootlandot feldúlja, Sollandot pedig elárasztja. A harcokban elesik a választófejedelem, Eldred is, Runefang kardja pedig az orkok kezébe kerül. Ezt követően Solland megszűnik önálló területnek lenni. Gorbad észak felé vonul az Upper Reik mentén. Wissenland serege a fejedelem vezetésével megütközik Grünburg]]nál (délre Altdorftól), a jelentős birodalmi haderő csatát veszít, az orkok pedig ostrom alá veszik Altdorfot. Sigismund császárt (az egyetlen jelenlegi császár) ork wyvernek ölik meg az ostrom során, de a város ettől függetlenül kitart.[18]

1979-re a provinciák irányíthatatlanná válnak, immár a választófejedelmek is riválisokra és lázadókra lelnek a saját területükön. 1979-ben a gyermek Magritta of Marienburg grófnőt választják császárnővé. Az akkori főteogónus nem hajlandó ezt elfogadni, így a Birodalmi rendszer effektív megszűnik és nem választanak új császárt, a választófejedelmek a következő 400 évben nem ülnek össze. Ez idő alatt a városok maguk irányítják dolgaikat, a nagyobbak pedig a polgármesterek alatt igazán prosperálóvá válnak. A burgomeistereket a gazdag kereskedőréteg szavazza hatalomba, akiknek hatalma egyre nő, miközben a választófejedelmeké csökken. A városok elkezdenek katonákat toborozni saját célokra.[19]

1865-ben Middenland grófja megtámadja a Reiklandot és ostrom alá veszi Carroburgot. A védők hősies helytállása révén a túlerőben lévő támadókat visszaverik. A carroburgi hosszúkardosok ettől a naptól hordják ikonikus sötétvörös ruhájukat, hiszen a védők fehér ruháját saját vérük teljesen átáztatta, de tovább küzdöttek.[20]

Vámpír Háborúk

2010-ben kitör a vámpírháborúk nevű konfliktussorozat. A vámpír bárók elleni konfliktus Vlad von Carstein, Sylvania urának lépésével tör ki, aki végigpusztítja Ostermarkot. Az élőholt lények Stirland és az északi határ közt kezdenek pusztításba. 2145-ben a Hel Feni csatában sikerül az utolsó sylvaniai vámpír bárót, Manfred von Carsteint megsemmisíteni az élőholt hordájával együtt.[21]

A Káosz Elleni Nagy Háború

A Káoszereje a világ távoli északi részén fekszik, messze a Birodalom határaitól. Egy nagyjából kör alakú területen központosul az északi sarkon, pontosan az ősi, leomlott Warp Gate alatt, ami mágiát ömleszt a világra. Eme területet Realm of Chaos néven ismerik, a valószerűtlenség fekete zónája, ahol az időnek és térnek nincs jelentése. A Káosz Birodalmát maguk a Káosz Istenek lakják a daemonokkal, akik képesek a mágiától duzzadó térségben manifesztálódni. Egy hatalmas kő és homoksivatagról van szó, ahol a fokozódó mágikus aktivitás túltöltötte a földet, létrehozva az eltorzult sziklákat és kopár tájat. A mágia idővel alábbhagy, az így létrejött térséget Chaos Wastes és Northern Wastes néven ismerik, amit kevésbé megrontott földek, erdők és sziklák öveznek a Troll Country képében. Eme területek a Birodalomtól északra találhatóak, Kislev földjén túl. A pusztaságokat mindenféle szörnyűséges kreatúra lakja és a Káosz erői is itt gyűlnek össze. Mikor a mágia hullámai erősen zúdulnak a világra, a Realm of Chaos kiterjeszkedik, bekebelezve a Northern Wastes területét, a Káosz erői pedig lezúdulnak a Troll Countryn, egészen Kislevig és a Birodalomig. A Káosz seregek sikerei csupán még inkább erősítik a mágia hullámát, ezzel még nagyobbá duzzasztva a Káosz Birodalmát, észak teljes bekebelezésével fenyegetve. A legtávolabbi pont, ameddig a Realm of Chaos terjeszkedett Sigmar kora óta a Káosz Elleni Nagy Háború idején jön el 2302-ben.

A Káosz ereje már több éve nőtt, bestiaember hordák portyáztak az erdőkben, az emberek pedig emiatt több kívül fekvő települést hagynak el. A Birodalomban lévő nagy megosztottság miatt senkinek sincs elég ereje a bestiák elűzésére. A Káosz harcosai, egykori emberi kitaszítottak a háborúk során seregestül csatlakoznak a bestiaemberek és a Káosz egyéb teremtményei mellé. Ahogy a Káosz ereje nőt, úgy a Warp Kapuk is egyre nagyobb mennyiségben öklendezték a világra a sötét mágiát, nagyobbra duzzasztva a Káosz Birodalmát.

2301 telén a Káosz seregek délre nyomulnak, amiknek erejét a Káosz gyarapodó sötétsége erősíti. Már daemonok is velük tartanak, akiket az életet adó, friss mágia hullámai tartanak fenn, egyben megerősítve a halandó követőket is. A Birodalom szívében Káosz sötét varázslók és a Káosz Istenek imádói fedik fel magukat és a titkos konklávékból kilépve közvetlenül támadják az emberi társadalmat. Ahogy a tél sötét napjai bekebelezik az Öregvilágot, úgy a Káosz seregei is lecsapnak. Kislev északi területeit gyorsan elárasztják. A kisleviek egy hatalmas serege és Ostland választófejedelmének serege Praagtól északra megsemmisül. Ezután a Worlds Edge Mountains nyugati lábainál a Káosz had tovább halad. 2302 tavaszán évszázadok óta nem érzett hideg köszönt be, mialatt a Káosz erői átkelnek a Lynsk folyón Praag felett, elpusztítva egy kontingensnyi kislevitát, akik a hidakat próbálták védeni. Az utolsó kislevi seregek elpusztításával, a Káosz erői Praag alá vonulnak és ostrom alá veszik azt.

A város kitart egész tavasszal és nyáron, a védők hősiesen lekötik a Káosz erejének nagyobb részét. A tél beköszön és az év vége közeledik, a Káosz végre beveszi a várost és féktelen pusztításba kezd. A Káosz Birodalma bekebelezi a várost, Praag mindörökre megváltozik, a kőfalak és épületek pokoli és embertelen alakzatba folynak. Azon civilek, akik balszerencséjükre túlélték az ostromot, a Káosz világába kerülnek, ahol testük beleolvad a falakba. Torz arcok förmednek elő a falakból, agonizáló végtagok nyúlnak ki az útburkolatokból és kőpillérek nyögnek fel egykori emberi hangon. Praag élő rémálommá válik, egy intő példává, hogy mire számíthat a világ, ha a Káosz erői tovább terjeszkednek.[22]

Magnus the Pious

A megvert kislevita sereg dél felé menekül, a világ tudtára adva vereségüket. Eme összevisszaság és pánik közepette egy vezér emelkedik ki, Magnus, egy nemes Nulnból. Később Magnus a Pious (Jámbor) néven válik ismertté, mert a Sigmar kultusz és a régi nemzeti ideák megingathatatlan hívője. Magnus nagyszerű szónok, akinek beszédei a Birodalom számos közemberét gyűjti zászlaja alá. Észak felé haladva, városról-városra tart szónoklatokat a piacokon, egyre nagyobbá duzzasztva seregét. A választófejedelmek és burgomeisterek felismerik a Magnusban lévő vezért, akit készek követni. Így a civil sereget immár a provinciák és választófejedelmek seregei is kiegészítik. Middenheim alá érve a sereg a Birodalomban feljegyzett legnagyobb egységes erejévé válik, emiatt Magnus kénytelen kettészedni haderejét, mert nincs olyan térség, ami ezt a hatalmas ármádiát eltudná élelemmel és vízzel látni.

Az első sereg, ami főleg kislevitákból és gyors mozgású lovas katonákból áll, teljes sebességgel Praag felé megy abban a reményben, hogy talán még felmenthetik a várost. A sereg azonban túl későn ér oda, Praag már elesett. Csupán azért állnak meg, hogy megküzdjenek és legyőzzék a Káosz haderő hátvédjének egy részét, majd ezt követően délnek fordulnak, hogy megütközzenek a fő haderővel. A második sereg, amit maga Magnus vezet, Kislev városa alá vonul abban a reményben, hogy feltölthetik készleteiket, mielőtt még északnak mennének. A sereg ostrom alatt találja a várost, ezért nem haboznak felszabadítani azt. A települést már az utolsó kislevita katonák és egy nagyobb törp hadsereg (Karaz a Karak amint hírül vette Praag bukását, azonnal megindította a harcosait) védenek. A Káosz erői teljesen a csapdába esett védőkre koncentráltak, így Magnus hadereje teljesen felkészületlenül éri őket. A harc Magnus számára kedvezően alakul: a Káosz erői szétszóródnak, tábornokaik képtelenek megállítani az egysíkú mészárlást. Csakhogy a Káosz harcosok száma elkezdi éreztetni hatását, Magnus seregét visszavetik és egy védőkörbe zárják. Kislev törpjei kitörnek a városból, hogy felmentsék a bajbajutott birodalmiakat, de az áradat megakasztja és visszaveri őket a falakon belülre.

A Káosz erői újracsoportosulnak egy végső támadásra, ám ekkor északról feltűnik a Praag felől érkező második sereg és hátba támadják az ellenséget. Három sereg között őrlődve, a Káosz hordái tétováznak és minden irányba támadni kezdenek, teljesen zavartan és értetlenül állva a csata kedvezőtlen fordulata láttán. A kisleviták erejét növeli a vad harag annak láttán, ami Praagban történt, dühük alatt pedig a Káosz omladozni kezd. Magnus kiaknázza a lehetőséget és előre vezényli haderejét, miközben Kislev városából is kitörnek a védők. Az ellenség meginog és menekülni kezd, rengetegen menekülés közben esnek el. Az Öreg Világ 2303-ban megmenekült, a Realm of Chaos pedig visszahúzódik északról.

Magnust 2304-ben választják császárnak. A választófejedelmek még akkor se tehettek volna máshogy, ha ellenezték is volna, egyszerűen a nép akarja Magnust uralkodónak. Magnus a Jámbor tökéletes uralkodónak bizonyul, azonnal megkezdi a rend helyreállítását a provinciákban (személyes székhelye Nulnban lesz). A Káosz követőit levadásszák az erdőkben és sok vad, vagy rég elhagyatott földet a Birodalom újra benépesít.

Magnus halálát követően Stirland fejedelme, Leopold lesz megkoronázva, majd utána unokája, IV Dieter. Az ő uralkodása alatt Marienburg kiválik a Birodalomból, szabadságukat hatalmas pénzbeli fizetséggel váltják meg. Dieter nem válik kedvelt vezetővé, egyesek szerint túlságosan könnyedén fogadta el a marienburgi pénzt, ezért elmozdítják hatalmából. Őt követi majd a trónon III Wilhelm, Reikland fejedelme és Altdorf hercege. 2429-es megkoronázását követően a korona Altdorfban is marad a mindenkori hercegnél, egészen a jelen időkig, a 2502-ben megkoronázott Karl Franzig.[23]

Karl Franz

Ismeretlen időben a Birodalom és Bretonnia harcba keveredik. A birodalmiak benyomulnak Bretonniába, ahol egy csatában megütköznek. Roget d'Armaniac győzelmet szimatolva lovasrohamot indít a Helblaster Volley Gunok védte birodalmi zászló felé, túlságosan alábecsülve a hadigépek erejét. A sortűz után egyedüli túlélőként a birodalmi alabárdosok gyűrűjébe kerül.[24]

Források

  1. The Empire (4th Edition) - 16-17. oldal
  2. The Empire (4th Edition) - 52. oldal
  3. The Empire (4th Edition) - 51. oldal
  4. The Empire (4th Edition) - 51. oldal
  5. The Empire (4th Edition) - 49. oldal
  6. The Empire (4th Edition) - 97. oldal
  7. The Empire (4th Edition) - 18. és 51-52. oldal
  8. The Empire (4th Edition) - 98. oldal
  9. The Empire (4th Edition) - 98. oldal
  10. The Empire (4th Edition) - 15. oldal
  11. The Empire (4th Edition) - 15. és 91. oldal
  12. The Empire (4th Edition) - 53 és 64. oldal
  13. The Empire (4th Edition) - 63 és 92. oldal
  14. The Empire (4th Edition) - 98. oldal
  15. The Empire (4th Edition) - 4-5. oldal
  16. The Empire (4th Edition) - 5. oldal
  17. The Empire (4th Edition) - 5. oldal
  18. The Empire (4th Edition) - 11. oldal
  19. The Empire (4th Edition) - 5-8. oldal
  20. The Empire (4th Edition) - 49. oldal
  21. The Empire (4th Edition) - 11. oldal
  22. The Empire (4th Edition) - 8-9. oldal
  23. The Empire (4th Edition) - 10. oldal
  24. The Empire (4th Edition) - 23. oldal
Advertisement